Ramadn, a bjt hnapja
2007.09.09. 16:26
2007. szeptember 13 - oktber 12.
Az iszlmban az nnepls Allah szolglatrl szl, nem ncl mulatozs. Ramadn, az egy hnapos bjt idejn szmos tilalom lp letbe, kifejezve a test s a lelek feletti kontrolt.
A ramadn vagy ms elnevezsben a ramazn az iszlm naptrban a kilencedik hnap neve. Az arab eredet ramida szbl szrmazik, amely szrazsgot, hsget jelent. Ramdn hnapban arra emlkeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratt. Mivel az iszlm naptr rvidebb, mint az ltalunk hasznlt Gergely-naptr, gy az nnep folyamatosan vndorol, vrl vre ms idpontra esik.
Az iszlm vilg szent hnapja alatt napfelkelttl napnyugtig tilos enni, inni, nemi letet lni, cigarettzni s vzipipzni. Ezeken fell tartzkodni kell a hazugsgtl, a rgalmazstl, a hamis tanskodstl, s tilos ms tulajdont megkvnni. A szablyok mindenkire rvnyesek, kivve a bjtt: indokolt esetben a betegek s az utazk eltekinthetnek ettl.
A harminc napig tart ramadn msik lnyeges eleme az elmlyls. A hivk naponta elltogatnak a mecsetbe, ahol a Kornt tanulmnyozzk, s nnepi imkat mondanak. A bjt hnapjnak fontos szocilis szerepe is van. Napnyugta utn csoportos tkezst, iftrt tartanak, ahova meghvjk a csaldtagokat s a bartokat. A ramadn vgn hatalmas kzssgi lakomt rendeznek, s a szeretetk jell adakoznak a szegnyeknek is. A ramadn mindenki szmra ktelez, az iszlm t alappillrnek egyike.
rdekessg: Az iszlm kalendrium a Hold jrsa alapjn szmtja a napokat, naptruk vkzben is talakul. A pontos dtum csak kzvetlenl az esemny eltt vlik ismertt. Szemben a keresztny, a zsid, a hindu vagy ms nnepekkel az iszlm jeles napokat nem lehet megadni vekre elre.

2007-ben a ramadn idpontja: szeptember 13 - oktber 12.
|