"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
Kedvenceim a napos versek |
A Hold és a Nap születése
A HOLD ÉS A NAP SZÜLETÉSE
zürjén népmese
Egyszer az erdei szellem gondolt egyet, és megteremtette a Holdat.
A parasztok ősszel elvetették a gabonát, de az mind elfagyott, mert nem volt Nap, ami nevelte volna a vetést. Az emberek kezdtek elhullani az éhségtől. Akkor Jen, a főisten - mert nem nézhette tovább az emberek szenvedését - azt mondotta:
- Ha az erdei szellem Holdat teremtett, én megteremtem a Napot!
Megteremtette hát Jen a Napot. A Naptól egy kis eső is esett, és meleg is lett. A fű meg a gabona mind elkezdett nőni, a jószág pedig legelte a füvet és táplálkozott. Az emberek pedig sütkéreztek a Nap alatt.
|
|
|
|
| |
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|