"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
Kedvenceim a napos versek |
A Szem
A sötét ért véget
Mikor eljött az élet.
A Nap este lehunyta szemét
Így a Hold ontja fényét.
Megjöttek villogva a Csillagok
Az Éj csodás fényben ragyogott.
Csillagot számol sok Szem
Mégsem elég száz sem
Ha könny-fátyol borítja a Szemet
Tördelni lehet ilyenkor a kezet.
Az Óra nem dicséri a percet,
Mert "siettén" öregíti a Szemet.
Settenkedik a végső Pillanat,
Lecsukódik a Szem - de a Csillag marad...
Ritától, köszönöm
| |
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|