Görög Erika versei NEKEM!
2007.08.02. 07:37
A sirály és a Napsugár
Kristálytiszta Óceán
habjain a Napsugár
csillog-villog, rád ragyog.
Forr az ég és forr nyár,
magas égen vén sirály,
szíve a Napért dobog.
Magas égbe ő felszáll,
eléri a Nap sugarát
de a Nap most elmenekül.
Szegény sirály,vén sirály,
életedben nem okultál?
A Nap felhő mögött ül.
Borús az ég, nincs sugár
sötétzöld az Óceán.
Habjain ring a fehér,
szegény sirály, vén sirály
Megsirat a Napsugár
Neked ez a vég.
Kristálytiszta Óceán
habjain a Napsugár
csillog-villog, rád ragyog.
Forr az ég és forr nyár
Óceánban vén sirály
s eljönnek az Angyalok.
A napsugár télen
Fagyos téli délután
az erőtlen napsugár
felhő mögül kukucskál.
Arra téved szél apó,
a felhő hónak való.
Aludj, aludj napsugár,
kikeletről álmodjál.
Fagyos téli délután
felhőből hó kukucskál
övé az egész világ.
Arra téved szél apó
napsugárnak nem való.
Aludj, aludj napsugár
kikeletről álmodjál.
Fagyos téli délután
felhőből hó hull alá
fehér az egész világ.
Arra téved szél apó
hideg hó mire való?
Aludj, aludj napsugár
kikeletről álmodjál.
Álmodik a napsugár
felhő nélkül ő fent jár
övé az egész világ.
Arra téved szél apó
hófelhő most nem való.
Szél apó csak aludjál
hófelhőről álmodjál.
Szeretettel Napsinak
A napsugár
Piciny szobám ablakán
a napsugár kukucskál.
Reggel van már talpra fel,
Lusta éjjel engedj el!
Vár a mező, vár a rét,
Rám napsugár süt le rég.
Melengeti hátamat,
Áldom a napsugarat!
Felhő sehol,napsugár!
Szívem csupa boldogság!
De, ha eljön az alkony,
lelkem újra borongós.
Az esti szürkületben,
Amíg látom azt lesem
Hol tűnik el csendesen,
Napsugár, a szerelmem!
|
|
|