A Nap családja
A Nap körül tavaly augusztus óta nyolc bolygó kering. Akkor döntöttek úgy a csillagászok, hogy a Pluto nem bolygó többé. Vajon miért határoztak így?
Naprendszerünk népes és igen sokszínű. Legfontosabb tagjai a bolygók, melyek tavaly augusztus óta már csak nyolcan vannak. A bolygók körül összesen 165 hold kering. A Naprendszerbe tartozik még legalább három törpebolygó, sok százezer kisbolygó és milliónyi üstökös, valamint annyi por, mintha a sivatagok és tengerpartok összes homokját kiszórták volna az űrbe. Indítsd be képzeletbeli űrhajódat, és járd be a Naprendszert, hogy megismerhesd a Föld testvéreit: a bolygókat !
MERKÚR
A Naptól számított első, egyben legkisebb átmérőjű bolygó. Légköre nincs, teljesen száraz felszínét kráterek borítják, amelyek közül a legnagyobb 1300 kilométer átmérőjű. Vagyis ebbe az egyetlen kráterbe beleférne Spanyolország és Franciaország is!
TUDTAD-E?
A Merkúron meglehetősen nehéz lenne az időjárásnak megfelelően öltözködni, mivel nappal 430, éjjel viszont –170 Celsius-fok a hőmérséklet.
VÉNUSZ
Esthajnalcsillagnak is hívják, mert vagy este vagy hajnalban látható, éjszaka sosem. A Földről nézve a Nap és a Hold után ez a legfényesebb égitest. Majdnem akkora, mint bolygónk, légköre azonban sokkal sűrűbb és forróbb. Felszínén pedig állandóan 470 fok a hőmérséklet – kőzetein tűz nélkül is ízletes sülteket készíthetnél.
TUDTAD-E?
A Vénusz – akárcsak az Uránusz – ellenkező irányban forog a tengelye körül, mint a többi bolygó. Egy fordulat 243 földi napig tart, vagyis a Vénuszon nagyon hosszúak a nappalok és az éjszakák.
FÖLD
Felszínét nagyrészt folyékony víz borítja, ami egyedülálló a Naprendszerben. Bolygónk másodpercenként 30 kilométert tesz meg az űrben, de így is egy évbe telik, amíg egyszer megkerüli a Napot. Mai tudásunk szerint az egyetlen égitest a Világegyetemben, melynek felszínén élet található.
TUDTAD-E?
A Hold 27,3 nap alatt kerüli meg a Földet és pontosan ennyi idő alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. Ezért mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk.
MARS
A vörös bolygó vékony és ritka légkörében apró tornádók és hatalmas porviharok tombolnak. Egén ritkák a felhők, de eső ezekből sem hullik soha. Felszínét sivatagok borítják, a sarkvidékeit pedig jég. A Marson találjuk a Naprendszer legmagasabb hegyét, a 27 kilométer magas Olympus Mons nevű kialudt tűzhányót.
TUDTAD-E?
A Mars azért olyan vörös, mert berozsdásodott. Ugyanis a felszíni porban található vas-oxidok adják a bolygó jellegzetes színét.
JUPITER
A Naprendszer óriása: egymaga nagyobb, mint az összes többi bolygó, hold, kisbolygó és üstökös együttvéve. 1300 Föld bolygót kellene szorosan egymás mellé tenni, hogy kitöltse a Jupiter belsejét. 63 holdját ismerjük, ezzel is listavezető. A négy legnagyobbat –melyek közül a Ganymedes még a Merkúrnál is nagyobb – Galileo Galilei fedezte fel 1610-ben.
TUDTAD-E?
A Jupiter légkörében legalább 340 éve kavarog a Nagy Vörös Foltnak nevezett hatalmas vihar.
SZATURNUSZ
A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Sűrűsége kisebb, mint a vízé, így egy hatalmas medencébe helyezve vidáman lebegne annak felszínén. Jégből és porszemekből álló gyűrűje már a legkisebb távcsővel is látható. A gyűrűs bolygó körül 59 hold kering.
TUDTAD-E?
A Szaturnusz gyűrűje egy katasztrófa nyomán keletkezett. Az óriási bolygót túlzottan megközelítette egy kisbolygó, amely az óriásbolygó tömegvonzásának hatására darabjaira tört, a törmelék pedig a bolygó körül gyűrűbe rendeződött.
URÁNUSZ
Az Uránuszt távcsővel fedezték fel 1781-ben, bár tiszta, derült éjszakán szabad szemmel még éppen látható. Olyan távol van a Naptól, hogy 84 esztendőbe telik, amíg egyszer megkerüli. Az Uránuszon így 21 évig tartanak az évszakok.
TUDTAD-E?
Az Uránusznak 27 holdja és 11 nagyon vékony, nagyon sötét, még a koromnál is feketébb gyűrűje van.
NEPTUNUSZ
A legkülső bolygó légkörében óriási viharok dúlnak, a szél időnként 2000 kilométeres óránkénti sebességgel tombol. Elképzelhető, hogy a bolygó belsejében rengeteg víz rejtőzik. A Neptunusznak tizenhárom holdja és hat vékony, hol fényesebb, hol halványabb gyűrűje van.
TUDTAD-E?
A Neptunusz legnagyobb holdján, a 2700 kilométer átmérőjű Tritonon óriási gejzírek törnek a felszínre, melyek a sötét színű anyagot akár 8 kilométer magasra is fellövik.
MIK A BOLYGÓK?
A tavaly augusztusban született határozat szerint azok az égitestek lehetnek bolygók, amelyek egy csillag körül keringenek, de maguk nem csillagok, nagyjából gömb alakúak és gravitációs terükkel tisztára söprik környezetüket. A Pluto az utolsó feltételnek nem felelt meg, így nem minősül bolygónak többé. Ezért a magyar helyesírás szabályai szerint ezentúl nevét ékezetek nélkül kell írni.
"NG" |
AJÁNLOM AZ OLDALT
