Hetek ünnepe, a zsidó pünkösd
2007.09.09. 16:32
A zsidóság három zarándokünnepet tart számon, ezek közül az egyik a sávout, a hetek ünnepe. Elnevezését onnan kapta, hogy a Pészach után hét héttel tartják, akárcsak a keresztények a pünkösdöt.
Pészach, a kivonulás ünnepe a fizikai megújulást jelképezi: a zsidóság Egyiptomból kivonulva megmenekült és elnyerte szabadságát. A hetek ünnepe a szellemi megújulást szimbolizálja: a Tóra (Mózes öt könyve) szerint az Úr a hetek ünnepén adta át a zsidó népnek a tízparancsolatot. Az eseménnyel az Isten szövetséget kötött velük, így lehetővé vált a szellemi újjáalakulás is.
Az ünnep gyökere az ugyanebben az időpontban tartott aratóünnepből ered: a zsidók elzarándokoltak Jeruzsálembe és az első termésből áldozatott mutattak be. Az ünnepnek számos elnevezése alakult ki: hetek ünnepe, Sávout, kinyilatkoztatás napja, Tóraátadás ünnepe, zsengék ünnepe, aratás ünnepe, zsidó pünkösd. Ezek az elnevezések igen beszédesek, az ünnepnap kiszámítására, a tízparancsolatra és az aratásra utalnak. Az ünnepnap tilos dolgozni.
A naphoz kötődő szokások közül hármat érdemes kiemelni. A hívek virágokkal, zöld ágakkal díszíti fel az otthonait és a zsinagógákat, amely összecseng a népi ünnepeknél bemutatott pünkösdi májusfa-állítási szokással. Másik lényeges hagyomány, hogy tej alapú ételeket fogyasztanak, utalva arra, hogy a Tóra annyira friss, mint a tej. Végül a harmadik jellemző, hogy az istentisztelet középpontjában a törvények, vagyis a tízparancsolat áll.
Érdekesség: A hetek ünnepe a Gergely-naptár szerint változó dátumú ünnep. A következő sorokban az ünnep időpontjai olvashatóak:
2007. |
május 23. |
2008. |
június 9. |
2009. |
május 29. |
2010. |
május 19. |
2011. |
június 8. |
2012. |
május 27. |
1013. |
május 15. |
2014. |
június 4. |
2015. |
május 24. |
|