"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
|
[772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1] [Archívum]
“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig kéznél. Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső felfogásból fakad. Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már magad is tanúja. A világ változás, az élet felfogás dolga.” (Marcus Aurelius)
Szép napot:)
Kati és Macsekok |
Szia!
Bocsi a ritka látogatásért ,de szabadidőm lefoglalja kicsi fiam .
Tekintsd meg rövid klipjét az eddigi fejlődésről.
Szép hetet kívánunk!
Charis és Banditák :)
|
Sokat gondolunk barátainkra...szeretettel: Csibe és Babuci |
"Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint, hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt." (Wass Albert)
Szép napot és csodás hétvégét kívánok Neked! Sok szeretettel gondolok Rád: Manócska :) |
Ma reggel
olyan, mint a többi.
Felleggel
birkózik a kelő nap,
Fázósan csicseregnek
már a madarak
és a szebb jövő vágya
minden ember
szívét átjárja.
puszi
|
|
|
|
ma 12:24 | Válasz | #1043 |
|
Egyszer régen az idők kezdetén, a láthatatlan múltban a Vágy egy havas téli estén fázni kezdett, elhatározta, hogy házat épít magának. Ehhez barátját kérte fel társul, a Szorongást. Együtt kezdték építeni a házat, az alapoknál minden rendben volt. A Vágy és a szorongás erősítették egymást és mindkettő egyre kevésbé vacogott.
Pár hét alatt készen lett az alap, és ekkor úgy gondolták megmutatják művüket a Bizalomnak és a Szerelemnek. A Bizalomnak tetszett az ötlet és segíteni kezdett nekik, a Szerelem félt és húzódozott. A Bizalom ráadásul sokkal erősebb volt, mint három társa, így, hamar felépültek a falak, a ház kezdett kiemelkedni a földből és ez mindenkinek felkeltette az érdeklődését. A Féltékenység nap mint nap benézett az építkezésre és oltogatni kezdte a Bizalmat, aki a szívére vette, így a Bizalom ereje rohamosan gyengült, Vágy és Szorongás azonban erősek maradtak és építették a kajibát.
Amikor felépült a házikó Bizalom, Vágy, Szorongás és a Szerelem beköltöztek. Ám Bizalom végleg ágyhoz láncolódott, s a másik kettő ápolására szorult. A Szerelem nem bírta nézni a Bizalom haldoklását és végül a padlásra költözött. Nem akart tudomást venni arról, hogy Bizalom haldoklik.Mégis meleg volt és kényelmes. Nem fáztak többé, s biztonságban érezték magukat.
A Féltékenységnek azonban nem tetszett a röpke boldogság, rávette Vágyat és Szorongást, hogy ne ápolják tovább a Bizalmat. Érdekes, új embereket mutatott be nekik a Hűtlenséget, Haragot és Árulást. Vágy és Szorongás így már nem foglalkoztak Bizalommal. Ő mégis küzdött az életéért, hosszú évekig. Egyszer csak meghalt.
A temetésén ketten álltak csak a sírjánál, régi barátai: Bűntudat és Szerelem, akik hosszú-hosszú órákig siratták magányosan. A Bűntudat, aki végig nem volt jelen a történetben sajnálta, hogy nem jött előbb, mert akkor talán megmenthette volna régi barátját. A Szerelem csak sírt, elkeseredett...
A Bűntudat lassanként odébbállt a temetőből, mert úgy érezte eleget síratta a Bizalmat.
Nemrég jártam a temető mellett és megláttam a Szerelmet. Odaléptem hozzá és megkérdeztem tőle:
Miért sírsz Szerelem?
Ebben a sírban nyugszik a legjobb barátom, a Bizalom...Mielőtt meghalt megígértem neki, hogy soha nem engedem, hogy magamra hagyjon. Mégis ő ment el előbb, így én mellette maradok, ameddig tudok, így soha nem tud magamra hagyni...
Mert ilyen a Szerelem, ha minden elhagyott, akkor sem hagy magadra...
|
|
"Csendes csodák
Reményik Sándor
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Szodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök."
-------------------------------------------------------
Szép napot:)
Kati és Macsekok |
Kedves Napsi Köszönöm a látogatásod és Kellemes szép napokat
kívánok, szeretettel. Miklós |
Ma magunkról hozunk képet:
Első sorban balról jobbra: Panka (fekete), Csibe, Babuci. Hátul: Zsanka.
Sok szeretettel: Csibe és Babuci |
Hozzon a mai nap belső békét számodra.
Bízz Istenben annyira, hogy tudd, pontosan
ott vagy, ahol lenned kell. Ne felejtsd el a
végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből
erednek. Használd az adottságokat, amelyeket
kaptál, és add tovább a szeretetet,
amely megadatott számodra. Légy elégedett
abban a tudatban, hogy Isten gyermeke
vagy. Legyen ez a tudat teljesen a tiéd, de
adja meg a lelkednek a dal, a tánc, a hála és
a szeretet szabadságát. Ez mindannyiunké.
(Szent Teréz imája)
Vidám hétvégét és napsugaras jövő hetet kívánok, szeretettel!
semilin , portalguru
|
|
"Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő." (Müller Péter)
Békés, napsugarakban gazdag hétvégét kívánok, sok szeretettel! |
Kellemes hétvégét kívánok! |
Bocsánat, hogy sokáig nem jöttünk, de nem volt jó a gépünk...Reméljük, azért nem felejtettél el...
Hoztunk egy ölelést...
Sok szeretettel: Csibe és Babuci |
[772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1] [Archívum]
| |
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|